A munkaerő-kölcsönzés – mint a hazai foglalkoztatás egyik legszabályozottabb és leginkább ellenőrzött területe – Magyarországon a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) XVI. fejezetére, valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletre épül. A két jogszabály együtt határozza meg, hogy milyen feltételekkel végezhető munkaerő-kölcsönzési tevékenység, milyen jogok és kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót, a kölcsönvevőt, illetve magát a munkavállalót, és milyen esetekben kerül sor hatósági beavatkozásra, törlésre vagy szankciókra. A következőkben a teljes szabályozási rendszer egybefüggő, gyakorlati szemléletű összefoglalóját adom.
A munkaerő-kölcsönzés jogi fogalma és működési alapjai
A Munka Törvénykönyve szerint munkaerő-kölcsönzésről akkor beszélünk, amikor egy munkáltató – a kölcsönbeadó – olyan munkavállalót foglalkoztat, akit eleve azzal a céllal vett fel, hogy a munkavégzést ideiglenesen más munkáltató, a kölcsönvevő rendelkezésére bocsássa. A munkaviszony tehát a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre, azonban a napi munkavégzés, az utasítási jog és a munkaszervezés a kölcsönvevő oldalán jelenik meg. Ez a kettős irányítási modell a munkaerő-kölcsönzés teljes foglalkoztatási konstrukcióját meghatározza, és felelősségi kérdések egész sorát veti fel.
A kölcsönbeadó feladata a munkaviszony létesítése, a bérfizetés, a járulékok megfizetése, minden bevallási és adminisztratív kötelezettség teljesítése, valamint a munkaviszony megszüntetése is. A kölcsönvevő ezzel szemben a tényleges munkavégzésért, a munkakörnyezetért, a munkarend meghatározásáért és a munkavállaló mindennapi irányításáért felel.
A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkaviszony kölcsönzés céljából jön létre, ezt pedig a munkaszerződésben kifejezetten fel kell tüntetni. A szerződés kötelező tartalmi eleme az alapbér és a munkavégzés jellege is. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti szerződésben szintén írásban kell rögzíteni a munkaerő-kölcsönzés lényeges feltételeit, valamint azt, hogyan osztják meg a munkáltatói jogkört.
A jogszabály teljes tiltást fogalmaz meg minden olyan megállapodással szemben, amely a munkavállalót megakadályozná abban, hogy a kölcsönvevő később – a kölcsönzés megszűnése után – saját állományába vegye át. Ugyanígy semmis minden olyan kikötés is, amely a munkavállalót bármiféle díjfizetésre kötelezné a kikölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő szerződéskötésért.
Külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kölcsönzés külföldi munkavégzést érint. Ilyenkor a munkavégzés helyén irányadó jogszabályok alkalmazandók, és a kiküldetés csak akkor kezdhető meg, ha az adott ország által megkövetelt engedélyek rendelkezésre állnak.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának feltételei
Magyarországon munkaerő-kölcsönzést kizárólag olyan vállalkozás végezhet, amely vagy magyarországi székhellyel rendelkező, tagjai korlátolt felelősségű gazdasági társaság (pl. kft., zrt.), vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszerűen bejegyzett kölcsönző tevékenység végzésére jogosult vállalkozás.
A tevékenység megkezdését legalább 30 nappal korábban be kell jelenteni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, elektronikus úton, e-Papír szolgáltatáson keresztül. A bejelentéshez részletes dokumentáció benyújtása szükséges, amelynek célja annak igazolása, hogy a kölcsönbeadó megfelel minden törvényi feltételnek. Ezek közül kiemelkedő:
- a megfelelő szakmai végzettség vagy gyakorlat,
- a tevékenységet tartalmazó létesítő okirat,
- rendelkezés egy magyarországi irodahelyiség használati jogáról,
- köztartozásmentes státusz,
- letéti szerződés egy 15 millió forintos vagyoni biztosítékra.
A vagyoni biztosíték egy elkülönített pénzösszeg, amely kizárólag a munkavállalók részére járó kártérítési igények fedezetére szolgálhat. Ezt a kölcsönbeadó köteles fenntartani, és bármilyen felhasználás esetén 30 napon belül pótolni.
Az EGT-államból érkező kölcsönzők esetén a bejelentéshez szükséges dokumentumokat – például a cégbejegyzést vagy a tevékenység végzésére való jogosultságot igazoló okiratot – hiteles magyar fordítással kell csatolni.
A bejelentés illetékköteles, az eljárási illeték összege 3 000 Ft.
A tevékenység gyakorlása és korlátai
A kormányhivatal nyilvántartásba vételről szóló határozatának megszerzését követően a kölcsönző megkezdheti működését, ám a határozat számát minden üzleti kommunikációjában fel kell tüntetnie. A jogalkotó pontosan meghatározza azt is, milyen esetekben tilos munkavállalót kölcsönözni – ilyen például a sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítése, vagy az ötévet meghaladó kikölcsönzés.
A működés során a kölcsönbeadónak rendszeres tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségei vannak mind a kölcsönvevő, mind a munkavállaló, mind a hatóság felé. Kiemelt elem a tárgyévi tevékenységre vonatkozó, részletes statisztikai adatszolgáltatás, amelyet minden év január 31-ig kell benyújtani.
A kölcsönbeadó köteles nyolc napon belül bejelenteni minden olyan adatváltozást, amely a nyilvántartás tartalmát érinti, beleértve a tevékenység megszüntetését is.
A nyilvántartásból való törlés esetei
A kormányhivatal több okból is törölheti a kölcsönzőt a nyilvántartásból. A törlés történhet a kölcsönbeadó saját döntése alapján, de hivatalból is, például akkor, ha a vállalkozás már nem felel meg a képesítési, vagyoni biztosítéki, irodahasználati vagy köztartozásmentességi feltételeknek, vagy ha az előírt adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti.
A törlés a kölcsönző számára komoly következményekkel jár: a tevékenységet azonnal be kell fejezni, és a jogsértés súlyától függően a vállalkozás egy, illetve három évig nem kerülhet újra nyilvántartásba.
Összegzés
A munkaerő-kölcsönzés Magyarországon szigorú és komplex jogi feltételek mellett végezhető. A rendszer egyszerre szolgálja a munkavállalók védelmét és a felelős foglalkoztatás biztosítását, ugyanakkor komoly adminisztratív, pénzügyi és jogi terheket ró a kölcsönbeadókra. Aki a tevékenység megkezdésén gondolkodik, annak már az előkészítés során érdemes szakmai és jogi támogatást igénybe vennie – a szabályok pontos ismerete ugyanis nem csupán a nyilvántartásba vétel feltétele, hanem a későbbi hatósági megfelelés egyik legfontosabb záloga.
Miben tud segíteni a Herdon Ügyvédi Iroda?
A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok összetettek, a hibás működés pedig könnyen vezethet munkaügyi vagy adóhatósági eljáráshoz, bírságokhoz vagy akár a nyilvántartásból való törléshez is. A Herdon Ügyvédi Iroda évek óta támogat munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó vállalkozásokat, így jelentős tapasztalattal és valós referenciákkal rendelkezünk a szektorban.
Ügyfeleink számára teljes körű jogi támogatást nyújtunk a tevékenység megkezdésében és működtetésében egyaránt: elkészítjük és felülvizsgáljuk a szükséges okiratokat (létesítő okirat, kölcsönzési szerződések, munkaszerződések, szabályzatok), lebonyolítjuk a kormányhivatal felé szükséges bejelentéseket, valamint tanácsot adunk a képesítési, irodahasználati és vagyoni biztosítéki követelmények helyes teljesítéséhez. A működés során folyamatos jogi háttértámogatást biztosítunk a munkaviszonyok kezelésében, a munkáltatói jogkörök megosztásában, a hatósági adatszolgáltatások teljesítésében és az esetleges jogviták megelőzésében.
Célunk, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek működése jogilag biztonságos, átlátható és a hatóságok elvárásainak mindenben megfelelő legyen, miközben az üzleti működésük stabil és kiszámítható keretek között valósul meg.
Szerző: Dr. Herdon István LL.M. irodavezető ügyvéd, gazdasági jogi szakjogász (Herdon Ügyvédi Iroda)
Jelen cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben forduljon ügyvédi irodánkhoz.
Kérjen ajánlatot!
Amennyiben bizalmat szavaz Ügyvédi Irodánknak, egyedi ajánlatot a Kapcsolat menüpontban található elérhetőségeken vagy a jelen űrlapon kérhet.
Az ajánlatkérés ingyenes, fizetési kötelezettséget nem keletkeztet.
Nem szeretne e-mailt írni? Hívja a következő telefonszámot: +36 30 526 1633