A munkaerő-kölcsönzés magyarországi szabályozása – gyakorlati útmutató cégeknek és szakembereknek
A munkaerő-kölcsönzés – mint a hazai foglalkoztatás egyik legszabályozottabb és leginkább ellenőrzött területe – Magyarországon a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) XVI. fejezetére, valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletre épül. A két jogszabály együtt határozza meg, hogy milyen feltételekkel végezhető munkaerő-kölcsönzési tevékenység, milyen jogok és kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót, a kölcsönvevőt, illetve magát a munkavállalót, és milyen esetekben kerül sor hatósági beavatkozásra, törlésre vagy szankciókra. A következőkben a teljes szabályozási rendszer egybefüggő, gyakorlati szemléletű összefoglalóját adom.
Fontos elhatárolás: Távmunka vagy home office jellemezte a járványügyi veszélyhelyzetet?
A home office – vagy otthoni – munkavégzési forma a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt nagy népszerűségnek örvendett. De vajon biztos, hogy a nagy népszerűséget maga mögött tudó jogintézmény a home office volt? A jelen írásomban a távmunka és az otthoni munkavégzés fogalmi aspektusait vizsgálom, különös tekintettel azokra az előbbi két fogalom összemosódásából következő a dilemmákra, amelyek az egyes szakirodalmakban is felmerülnek.