A vagyonadó-tervezet az egymilliárd forintot meghaladó, levonható tartozásokkal csökkentett vagyonra vezetne be éves adófizetési kötelezettséget. Az érintettség megítéléséhez azonban a bankszámlaegyenleg és az ingatlanok értéke mellett a vállalkozásokban fennálló részesedéseket, a vagyoni értékű jogokat és a családi vagyonviszonyokat is vizsgálni kellene.
A jelentős vagyon gyakran többféle vagyonelemből áll: cégtulajdonból, ingatlanokból, befektetésekből és követelésekből. A tervezett szabályozás ezeket egységes adóztatási rendszerbe vonná, miközben az egyes vagyonelemek értékének meghatározására eltérő módszereket írna elő. Emiatt az adókötelezettség megállapítása egyszerre jelentene jogi, számviteli és értékelési feladatot.
A Herdon Ügyvédi Iroda a témához kapcsolódó tájékoztatás és felkészülés támogatására működteti a Vagyonadó Magyarországon szakmai portált. Az oldalon a tervezett szabályozás mellett a vagyoni helyzet áttekintésének, a cégértékelésnek és a bevallási felkészülésnek a szempontjai is megismerhetők.
Jelen cikk a „2026. évi … törvény a vagyonadóról” című tervezet rendelkezéseit ismerteti. A bemutatott szabályok tervezeti rendelkezések; a végleges jogszabály szövege és alkalmazásának feltételei változhatnak.
Kikre terjedne ki a vagyonadó?
A tervezet magánszemélyeket és meghatározott vagyonkezelési adóalanyokat vonna az adó hatálya alá. Utóbbi körbe a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítvány, valamint bizonyos hasonló rendeltetésű külföldi struktúrák is beletartoznának.
Az adóztatás terjedelmét alapvetően az illetőség határozná meg. Belföldi illetőség esetén a belföldi és a külföldi vagyonelemek egyaránt relevánsak lennének. Külföldi illetőség esetén a kötelezettség a tervezetben felsorolt magyarországi kapcsolódású vagyonelemekre terjedne ki: így a belföldi ingatlanokra, az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságokban fennálló részesedésekre és bizonyos külföldi, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló részesedésekre.
A külföldi lakóhely tehát önmagában nem adna választ az érintettség kérdésére. A tervezet saját illetőségi rendelkezéseit, kivételeit és az alkalmazandó nemzetközi szerződéseket is vizsgálni kellene. (Tervezet: 2–4. és 8. §.)
Mekkora lenne az adó?
Az adóalap az adóköteles vagyonelemek számított értékének, a levonható tartozásokkal csökkentett összegéből az egymilliárd forintot meghaladó rész lenne.
Az adókulcs az adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalék, az ezt meghaladó adóalaprészre 1,5 százalék lenne. A magasabb kulcs határát a tervezet az egymilliárd forintos küszöb levonása után meghatározott adóalaphoz kapcsolja.
Egyszerű példával: ha az adóköteles vagyonelemek számított értéke összesen 1,8 milliárd forint, és 200 millió forint levonható tartozás áll fenn, az adóalap 600 millió forint lenne. Ennek éves adója – további adócsökkentések nélkül – 6 millió forint.
Ezért a számításban külön kell kezelni a vagyonelemek értékelését, a levonható tartozásokat, az egymilliárd forintos küszöböt és a fizetendő adót csökkentő tételeket. (Tervezet: 6. és 9. §.)
Milyen vagyonelemeket kellene figyelembe venni?
A tervezet szélesen határozza meg a vagyonelem fogalmát. Ide tartozhatnának az ingatlanok, a társasági részesedések, a pénzeszközök, az értékpapírok, a kriptoeszközök, a követelések, a befektetési nemesfémek és drágakövek, továbbá bizonyos biztosítási és opciós jogosultságok is.
A személyes használati és szokásos berendezési tárgyakra kivétel vonatkozna. E kivétel azonban nem terjedne ki a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyra, gyűjteményre és ékszerre, illetve a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járműre. Az egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenységhez kapcsolódó ingóságokra külön rendelkezések irányadóak.
A felkészülés első lépése ezért egy olyan vagyonleltár lenne, amely a dolgok mellett a jogokat és követeléseket is tartalmazza. (Tervezet: 2. § 39. pont, 6. §, 20–23. §.)
Cégtulajdonosok: a könyv szerinti érték önmagában nem lenne elegendő
A nem tőzsdei, rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések értékelésénél a tervezet főszabály szerint a saját tőkét és a vállalkozás jövedelemtermelő képességét egyaránt figyelembe venné.
A részesedés számított értékének alapképlete:
Részesedés értéke = [(saját tőke + 2 × hozamérték) / 3] × tulajdoni hányad.
A hozamértéket főszabály szerint az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményének átlagából, 15 százalékos tőkésítési rátával kellene meghatározni. Negatív átlagos eredmény esetén a hozamérték nulla lenne.
Így egy 300 millió forintos saját tőkéjű, átlagosan évi 180 millió forint adózott eredményt elérő társaság hozamértéke 1,2 milliárd forint lenne. A társaság 100 százalékos részesedésének számított értéke az alapképlet szerint 900 millió forintot tenne ki. A tulajdonos további vagyonelemei mellett tehát az egymilliárd forintos küszöb már átléphető lenne.
A számítást ugyanakkor külön szabályok módosíthatnák. Eltérő rendelkezések vonatkoznának a holdingokra, az újonnan alapított társaságokra és a kisebbségi részesedésekre. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál rejtett tartalékokkal történő korrekció is szükségessé válhatna.
Az osztalékot szintén körültekintően kellene kezelni. A tervezet meghatározott feltételekkel megengedné a saját tőke csökkentését a mérlegfordulónap után jóváhagyott vagy kifizetett osztalékkal, de a magánszemély vagyonában megjelenő pénzt vagy jogosultságot külön is vizsgálni kellene. Az osztalékfizetés ezért nem jelentene automatikusan azonos összegű nettóvagyon-csökkenést.
A képlettől eltérő független cégértékelés alkalmazása feltételekhez kötött lenne; a tervezet az értékelővel szemben külön függetlenségi és bevételi követelményeket is támaszt. (Tervezet: 12. § és 1. melléklet.)
Ingatlanok: kötött értékelési sorrend, szakértői lehetőségekkel
A belföldi ingatlanoknál főszabály szerint elsőként a tizenkét hónapon belüli ügyleti érték, ezt követően a feltételeknek megfelelő korábbi ügylet indexált értéke, majd a NAV tömeges értékelési modellje szerinti érték lenne irányadó. A szakértői forgalmi érték alkalmazására a tervezet külön lehetőségeket és feltételeket határoz meg.
Az ingatlan számított értéke ezért nem lenne szabadon választható. A korábbi vételár használhatóságát az ügylet időpontja és az ingatlan jogi, műszaki vagy használati állapotának változásai is befolyásolhatnák.
Szakértői értékelés esetén az értékelő jogosultságát is ellenőrizni kellene. A belföldi, termőföldnek nem minősülő kiemelt értékű ingatlanok szakértői értékelésénél a tervezet igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt követelne meg. A külföldi ingatlanokra külön értékelési szabályok vonatkoznának. (Tervezet: 15–19. §.)
Tartozások, haszonélvezet és más terhek
A ténylegesen fennálló, igazolt tartozások csökkenthetnék az adóalapot, ha megfelelnek a tervezet jogcímre és okirati igazolásra vonatkozó feltételeinek. Külföldi illetőség esetén az adóköteles vagyonelemhez való közvetlen kapcsolódás is követelmény lenne.
A jelzálogjog bejegyzése önmagában nem azonos a levonható tartozással: a mögöttes kötelezettség fennállását és levonhatóságát kellene vizsgálni.
A haszonélvezet, a használat joga és más, a tervezetben nevesített vagyoni értékű jogok értékelése külön történne. A tulajdonos a feltételek teljesülése esetén levonhatná a jog értékét a terheletlenül megállapított vagyonelemértékből, miközben a jogosult oldalán maga a jog is releváns vagyonelem lehetne. (Tervezet: 6. és 22. §.)
Házastársi vagyon és vagyonkezelési struktúrák
A házastársak önálló adóalanyok lennének, de az egyes közös vagyonelemek hozzárendelését külön szabályok rendeznék. Jelentősége lenne a házassági vagyonjogi szerződésnek, a vagyonelem nyilvántartásának és bizonyos esetekben a házastársak egyező nyilatkozatának is.
A kiskorú gyermek vagyonára szintén sajátos rendelkezések vonatkoznának. Főszabály szerint azt a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél kellene figyelembe venni, az örökölt, saját keresményként szerzett és ezek helyébe lépő vagyonelemek kivételével.
A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány önmagában nem jelentene mentességet. A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az egymilliárd forintos küszöböt évente együttesen egy alkalommal alkalmazhatnák. (Tervezet: 7. és 24. §.)
Mikor kellene bevallani és megfizetni?
A tervezet 2026. december 15-i hatálybalépést irányoz elő. Főszabály szerint a tárgyév utolsó napján fennálló vagyoni állapot alapján kellene az adót önadózással megállapítani, majd a következő év augusztus 31-éig bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően az első általános fordulónap 2026. december 31., az első általános bevallási és fizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne.
A tervezet a 2026-os rövid tárgyévre sem ír elő általános, naparányos adócsökkentést.
Meghatározott feltételekkel a fizetendő adó csökkenthető lenne az érintett vagyonelem után megfizetett egyes helyi adókkal és gépjárműadóval, valamint a kötelezően igénybe vett értékelési szolgáltatás számlával igazolt díjának 50 százalékával, utóbbi jogcímen legfeljebb 2 millió forinttal.
Likviditási nehézség esetén kérelemre fizetési halasztás vagy részletfizetés lenne engedélyezhető. Ez különösen a vállalkozásban vagy ingatlanban megtestesülő vagyon esetén lehetne jelentős. (Tervezet: 9., 25–26., 32. és 35. §.)
Hogyan érdemes felkészülni?
Az érdemi felkészülés a vagyoni helyzet és az igazoló dokumentumok áttekintésével kezdődik. Ennek része a tulajdonosi struktúra feltárása, a társasági beszámolók vizsgálata, az ingatlanok és pénzügyi eszközök azonosítása, a tartozások dokumentálása, valamint a családi és vagyonkezelési viszonyok tisztázása.
Az esetleges átszervezéseket valós gazdasági és családi célok alapján szükséges mérlegelni. A tervezet tiltja az értékelési és adóalap-megállapítási szabályok megkerülésére irányuló magatartásokat, és az adóelkerülés vizsgálatát a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra is kiterjesztené. (Tervezet: 1. §.)
A Herdon Ügyvédi Iroda a vagyonadóval kapcsolatos felkészülést a jogi helyzet, a vagyoni struktúra és az értékelési kérdések együttes vizsgálatával támogatja. További tájékoztatás és konzultációs lehetőség az iroda által működtetett vagyonadomagyarorszag.hu szakmai portálon érhető el.
A cikk a 2026. október 10-én áttekintett tervezeti szöveg alapján készült, általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az egyedi jogi és adózási vizsgálatot.
Kérjen ingyenes jogi konzultációt!
Nem szeretne e-mailt írni? Hívja a következő telefonszámot: +36 30 526 1633