Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Magyarországon

A magyar munkáltatók egyre gyakrabban találkoznak azzal a helyzettel, hogy a hazai munkaerőpiacon nem találnak elegendő vagy megfelelő szaktudású munkavállalót, és harmadik országbeli állampolgárok alkalmazása válik szükségessé. Ilyenkor sokszor az úgynevezett összevont kérelmezési eljárás az irányadó, amely egyszerre rendezi a tartózkodási és a munkavállalási jogosultság kérdését.

Az alábbi összefoglaló lépésről lépésre bemutatja:

• milyen esetekben nem tartozik egy foglalkoztatási helyzet az összevont engedélyezési eljárás körébe

• hogyan épül fel maga az összevont engedélyezés

• mikor adható ki szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

• mikor kötelező a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata

• milyen esetekben nem támogatja a kormányhivatal az engedély kiadását

A Herdon Ügyvédi Iroda munkajogi és idegenrendészeti jogi csapata a gyakorlatban is naponta foglalkozik ezzel a területtel; a cikk célja, hogy a jogszabályi háttér mellett a folyamat logikáját is érthetően bemutassa.

Munkavállalás olyan esetei, amelyek nem tartoznak az összevont kérelmezési eljárás alá

Első lépésben mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott foglalkoztatási helyzet egyáltalán az összevont kérelmezési eljárás körébe tartozik-e. Ha a jogszabály bizonyos eseteket kifejezetten kizár, akkor összevont engedély iránti kérelmet nem lehet, illetve nem kell benyújtani, még akkor sem, ha a foglalkoztatás egyébként engedélyköteles.

Nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás körébe többek között az a harmadik országbeli állampolgár:

• aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik

• akit egy másik tagállami munkáltató a szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra kiküld, és rá a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelv szabályai vonatkoznak

• aki au pairként vagy tengerészként kíván vagy kívánt tartózkodni Magyarország területén

• aki menekültkénti, ideiglenes védelmi vagy kiegészítő védelmi státusz iránti kérelmet nyújtott be

• akit Magyarország már menekültként ismert el, vagy ideiglenes, illetve kiegészítő védelemben részesít (kivéve ha EU Kék Kártyát kér)

• aki befogadottként tartózkodik (ideértve azt is, ha a befogadó állomáson végez munkát)

• aki egy másik uniós tagállam által kiállított huzamos tartózkodói EU-tartózkodási engedéllyel rendelkezik

• aki jogszabály alapján önálló, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytat (vállalkozói tevékenység tartózkodási céljával)

• akinek a tartózkodás célja tanulmányok folytatása

• aki csupán rövid időtartamra utazik be és tartózkodik Magyarországon

Ha a fenti kizáró körülmények valamelyike fennáll, összevont engedélyezési eljárás nem indul, de ettől még előfordulhat, hogy a foglalkoztatás más típusú engedélyhez kötött. Ilyenkor az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell a hatáskörrel rendelkező kormányhivatalhoz benyújtania.

Amennyiben a harmadik országbeli munkavállaló vagy a foglalkoztató nem csatolja az előírt dokumentumokat, a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás során hiánypótlás keretében szerzi be a szükséges iratokat, ami érdemben lassítja az eljárást. A gyakorlatban ez akár több hetes időveszteséget is jelenthet.

Az összevont engedélyezési eljárás főbb szabályai

Az összevont engedély kiadására irányuló eljárás lényege, hogy a tartózkodási engedély munkavállalási jogosultsággal együtt kerül kiadásra. A tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság állítja ki, azzal a tartalommal, hogy az egyben munkavállalási engedélynek is minősül.

Az összevont kérelmezési eljárás során a munkavállalás támogathatóságáról első fokon a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, másodfokon pedig a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáért felelős miniszter dönt, szakhatósági szerepben.

A kormányhivatal az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján szakhatósági állásfoglalást ad arról, hogy:

• a harmadik országbeli munkavállaló az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben foglalkoztatható-e Magyarországon

• illetve hogy vállalaton belüli áthelyezés esetén, 90 napot meghaladóan támogatja-e foglalkoztatását

Az előzetes megállapodás az a dokumentum, amely rögzíti a tervezett munkakört, a foglalkoztatás feltételeit és időtartamát; ennek tartalma meghatározó a szakhatósági állásfoglalás szempontjából.

Szakhatósági állásfoglalás munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

Bizonyos esetekben a kormányhivatalnak nem kell a munkaerőpiaci helyzetet vizsgálnia. Ilyenkor a vizsgálat kizárólag arra szorítkozik, hogy a munkavállaló megfelel-e a jogszabályban és az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételeknek. Ha ezek a feltételek fennállnak, a kormányhivatal támogató szakhatósági állásfoglalást ad ki.

3.1. Olyan esetek, amikor nem lenne szükség engedélyre, de az idegenrendészeti hatóság mégis megkeresi a kormányhivatalt

Ide tartoznak azok az esetek, amikor a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján normál esetben nem lenne szükség munkavállalási engedélyre, de az összevont eljárás sajátosságai miatt szakhatósági állásfoglalás mégis szükséges. Ilyen például:

1. Nemzetközi szerződés rendelkezése
   Ebben az esetben a foglalkoztatónak és a munkavállalónak nem kell külön igazolást csatolnia; a kormányhivatal a vonatkozó nemzetközi szerződés tartalmát hivatalból szerzi be.

2. Külföldi székhelyű gazdasági társaság fiók- vagy képviseletvezetője
   Igazolni kell a külföldi székhelyű társaság adatait foglalkoztatói nyilatkozattal, továbbá az előzetes megállapodást eredeti példányban vagy hiteles másolatban, szükség esetén hiteles magyar fordítással.

3. Nemzetközi szervezethez delegált személy, illetve hozzátartozója
   A munkavégzést igazoló előzetes megállapodást kell benyújtani, valamint a hozzátartozók esetében a közeli hozzátartozói jogállást is igazolni kell.

4. Nemzetközi oktatási program alapján, idegen nyelven történő oktatás
   Ilyenkor az illetékes miniszter igazolása szükséges arról, hogy az oktatás államközi oktatási program keretében valósul meg.

5. Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig programban részt vevő gyakornok
   Ebben az esetben az adott program keretében kötött előzetes megállapodás benyújtása szükséges (eredeti vagy hiteles másolat + magyar fordítás).

3.2. Olyan esetek, amikor a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata mellőzhető

A 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet meghatároz néhány olyan esetet, amikor a nem összevont engedélyt is vizsgálat nélkül kellene kiadni; ezek megfelelően irányadók az összevont eljárás során is. Ilyen többek között:

1. Nemzetközi szerződésben meghatározott keretek
   Itt szintén a kormányhivatal szerzi be a szükséges adatokat, a feleknek nem kell külön igazolást csatolniuk.

2. Kulcsszemélyzetként történő foglalkoztatás
   Szükséges az előzetes megállapodás, valamint az, hogy a foglalkoztató igazolja:
   – a munkavállaló a vállalkozás egészét vagy valamely szervezeti egységét irányítja vagy felügyeli, vagy
   – olyan magas szintű, kivételes szakmai tudással rendelkezik, amely a vállalkozás szolgáltatásai, technológiája vagy irányítása szempontjából nélkülözhetetlen.
   Emellett igazolni kell, hogy az első engedélykérelem benyújtásakor legalább egy éve a külföldi alapító vállalkozásnál áll munkaviszonyban vagy azzal egyenértékű jogviszonyban.

3. Többségi külföldi tulajdonú társaság esetében a létszám legfeljebb 20%-áig
   A munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a harmadik országbeli munkavállalók létszáma a negyedév végén nem haladja meg a munkajogi állomány 20%-át, és csatolni kell az előzetes megállapodást.

4. Diplomáciai vagy konzuli képviselet személyzete közeli hozzátartozójának foglalkoztatása

5. Nemzetközileg elismert szakember foglalkoztatása felsőoktatásban, kutatásban vagy művészetben, ha a munkavégzés egy év során 10 munkanapot meghaladó
   Igazolni kell a nemzetközi elismertséget (publikációk, díjak, elismerések), továbbá csatolni kell az előzetes megállapodást.

6. Azon családtag munkavégzése, aki legalább öt éve Magyarországon együtt él egy legalább nyolc éve itt foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral, és nem jogosult tartózkodási engedélyre családi együttélés céljából
   Nyilatkozat szükséges az együttélésről és a családtagi státuszról.

7. Menekült, oltalmazott, menedékes vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személlyel egy éve együtt élő házastárs foglalkoztatása
   Nyilatkozni kell a jogállásról, a családtagiságról és az együttélés tényéről.

8. Az előző ponthoz hasonlóan az özvegy munkavégzése, ha a házastárs halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt éltek
   Itt az özvegyi státuszról kell nyilatkozni az előzőekkel azonos tartalommal.

9. Harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján végzett üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési, jótállási munka, ha harmincnapos időtartamon belül tizenöt munkanapot meghaladóan történik

10. Olyan eset, amikor az idegenrendészeti hatóság külön hozzájárulást adott a foglalkoztatáshoz
    Ezt az idegenrendészeti hatóság igazolja; külön munkáltatói igazolás nem szükséges.

11. Befogadott személy befogadó állomáson kívüli munkavégzése, ha ezt a menekültügyi hatóság humanitárius okból támogatja

12. Nemzetközi szervezet vagy külföldi állam képviselete által alkalmazandó személy, aki azonban nem tartozik a személyi állományba és nem minősül delegáltnak
    Az előzetes megállapodás benyújtása szükséges, illetve adott esetben a nemzetközi szervezet nyilatkozata arról, hogy a foglalkoztató az ő tagja.

13. Filmgyártó vállalkozás által alkalmazandó harmadik országbeli munkavállaló
    Itt a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás alkalmazna harmadik országbeli munkavállalót; szükséges az előzetes megállapodás.

14. Olyan képzés, betanítás, amely legfeljebb három hónapig tart naptári éven belül, és célja a munkához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése

15. Kutató magyarországi oktatási tevékenysége, amelyet akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás mellett lát el

16. Engedély meghosszabbítása iránti kérelem, ha azt legkésőbb a korábbi engedély lejárta előtt tizenöt nappal benyújtották

17. EU Kék Kártyával rendelkező személy családtagjának munkavégzése
    Nyilatkozni kell a családtagi minőségről.

18. Olyan előadóművész foglalkoztatása, aki Magyar Kártyára jogosult lehet

19. Szakhatósági állásfoglalás munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával

Ha a jogszabály szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata szükséges, a kormányhivatal a következő szempontokat veszi figyelembe:

• rendelkezik-e a harmadik országbeli állampolgár a munkakör ellátásához szükséges szakképzettséggel

• van-e a munkáltatónak érvényes munkaerőigény-bejelentése

• nem áll-e rendelkezésre megfelelő, kiközvetíthető magyar álláskereső

• rendelkezik-e a harmadik országbeli munkavállaló a jogszabályban és a munkaerőigényben rögzített alkalmazási feltételekkel

A munkavállalónak ilyenkor be kell nyújtania:

• az iskolai, szakmai okiratok hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását

• az előzetes megállapodást eredetiben vagy hiteles másolatban, nem magyar nyelv esetén annak hiteles magyar fordításával

• minden olyan dokumentumot, amely az előírt alkalmazási feltételek teljesülését igazolja (például nyelvvizsga, gépjárművezetői engedély)

Az előzetes megállapodás kötelező tartalmi elemei ebben az esetben:

• a tervezett munkakör, FEOR-számmal

• a munkavállaló szakmai vagy felsőfokú szakmai képesítésének megjelölése

• a fizetés pontos mértéke

• a foglalkoztatási jogviszony fajtája

• a munkaviszony tervezett kezdete és várható befejezése

• a munkavégzés helye

• részmunkaidős foglalkoztatás esetén a heti munkaidő

Ha valamennyi feltétel teljesül, a kormányhivatal támogató szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Tartózkodási engedélyek, amelyek esetében az eljárás összevont kérelmezési eljárásban zajlik

A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása összevont eljárás keretében történik többek között az alábbi esetekben:

• szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély

• beruházás megvalósításához kapcsolódó munkavállalási célú tartózkodási engedély

• általános foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

• vendégmunkás-tartózkodási engedély

• Nemzeti Kártya

• Magyar Kártya

• EU Kék Kártya

• vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély

• kutatás célú tartózkodási engedély

• kutatói rövid távú mobilitási igazolás

• kutatói hosszú távú mobilitási engedély

• vállalati kártya bizonyos esetei

• nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedély

Mikor nem támogatja a kormányhivatal az összevont engedély kiadását?

A jogszabály részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a kormányhivatalnak negatív szakhatósági állásfoglalást kell adnia, amelynek következménye, hogy az összevont engedély nem adható ki. Ilyen például:

• ha nem állnak fenn a munkaerőpiaci vizsgálathoz kapcsolódó feltételek (a szakképzettség, az érvényes munkaerőigény, a megfelelő álláskereső hiánya, alkalmazási feltételek teljesülése)

• ha az engedély kiadásával a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel és vendégmunkás-engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok összlétszáma meghaladná a miniszteri rendeletben meghatározott felső létszámot

• ha a tervezett munkakör olyan tilalmi listán szerepel, amely a harmadik országbeli foglalkoztatást adott munkakörben kizárja

• ha a munkakörre jogszabály vagy a munkáltató által előírt feltételeknek megfelelő, kiközvetíthető munkaerő rendelkezésre áll, és a foglalkoztató érdekkörében felmerülő okból nem kerül sor a foglalkoztatásra (például indokolatlan feltételek előírása, megfelelő pályázó elutasítása)

• ha a munkavállaló származási országában a magyar állampolgárok munkavállalását indokolatlanul szigorú feltételekhez kötik (viszonosság hiánya)

• ha a foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai vagy műszaki feltételei nem adottak

• ha az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személy részére a foglalkoztató a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kínál

• ha a munkavállalónak egy másik foglalkoztatónál még érvényes engedélye van a kérdéses időszakra, és ez nem részmunkaidős engedély

• ha a foglalkoztató nem kívánja a foglalkoztatást az engedélykérelem benyújtásától számított 120 napon belül megkezdeni

• ha a foglalkoztatás ténylegesen munkaerő-kölcsönzést valósít meg, és a foglalkoztató nem minősített kölcsönbeadó

• ha a benyújtott iratokkal kapcsolatban felmerül, hogy azokat megtévesztéssel, hamisítással vagy jogosulatlan megváltoztatással szerezték meg

• ha vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú engedély iránti kérelem esetén a kérelmező nem olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott országok körébe tartozik

Ezen felül a kormányhivatal egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelésével is dönthet úgy, hogy a szakhatósági állásfoglalásban nem támogatja az engedély kiadását. Ilyen mérlegelési szempont lehet például:

• ha a tervezett munkakörre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott képzés folyik, amely a foglalkoztatás tervezett megkezdése előtt befejeződik

• ha a foglalkoztató a megelőző egy év során csoportos létszámcsökkentést hajtott végre

• ha a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásakor sztrájk érinti azt a tevékenységet, amelyben a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánják

• ha az előzetes megállapodásban szereplő bér lényegesen elmarad az adott tevékenység országos bruttó átlagkeresetétől (általános szabály, hogy ha a meghatározott alapbér nem éri el az országos személyi alapbér 80%-át, lényegesen alacsonynak minősül)

• ha a benyújtott dokumentumok ugyanazon adat tekintetében eltérő tartalmúak

• ha részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyok esetén a különböző jogviszonyokban összességében a heti munkaidő meghaladja a 40 órát

• ha a munkáltató tartósan foglalkoztatott magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül kíván harmadik országbeli munkavállalót alkalmazni

• ha korábbi munkaerő-közvetítési eljárások alapján megállapítható, hogy a foglalkoztató nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el magyar munkavállaló felvételétől, és ezzel indokolatlanul a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását helyezte előtérbe

• ha az elmúlt egy évben a foglalkoztatóval szemben munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki

• ha az elmúlt egy évben a foglalkoztatót harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték

Hogyan tud segíteni a Herdon Ügyvédi Iroda?

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása összetett, több jogterületet érintő folyamat. A jogszabályi előírások pontos betartása mellett kiemelten fontos az előzetes megállapodások, a munkaerőigény-bejelentések és a csatolandó dokumentumok szakszerű előkészítése. Egyetlen formai hiba vagy hiányzó igazolás is az eljárás elhúzódásához vagy elutasításhoz vezethet.

A Herdon Ügyvédi Iroda többek között az alábbiakban nyújt támogatást munkáltatók és harmadik országbeli munkavállalók részére:

• a foglalkoztatási konstrukció előzetes jogi áttekintése, annak eldöntése, hogy az ügy az összevont kérelmezési eljárás körébe tartozik-e

• az előzetes megállapodás tartalmának összeállítása vagy felülvizsgálata

• a szükséges igazolások és dokumentumok listájának összeállítása, azok ellenőrzése

• szakmai támogatás a munkaerőigény-bejelentés jogszerű és célszerű kitöltéséhez

• kommunikáció és egyeztetés a kormányhivatal, illetve az idegenrendészeti hatóság irányába

• jogorvoslati eljárások kezdeményezése elutasító szakhatósági állásfoglalás esetén

Amennyiben harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását tervezi, vagy jelenleg is ilyen eljárásban érintett, érdemes már a kérelem benyújtása előtt jogi tanácsot kérni. Irodánk készséggel áll rendelkezésére annak érdekében, hogy a foglalkoztatás a jogszabályoknak megfelelően, a lehető legkevesebb adminisztratív kockázattal valósuljon meg.